Az adókedvezményről hematológiai betegeknek

Frissítve: 2020. január 20.
Írta: Dr. Vámosi Anna jogász

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,  továbbiakban SZJA törvény) alapján személyi adókedvezmény illeti meg a súlyosan fogyatékos magánszemélyeket.

KIKET ÉRINT AZ ADÓKEDVEZMÉNY?

MELYEK A SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGNAK MINŐSÜLŐ BETEGSÉGEK?

HOGYAN KELL IGAZOLNI A SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGOT?

KI ÁLLÍTHATJA KI AZ IGAZOLÁST?

MIKOR ÉS MILYEN ÖSSZEGŰ ADÓKEDVEZMÉNY VEHETŐ IGÉNYBE?

MIT TEGYEK, HA CSAK MOST ÉRTESÜLTEM ERRŐL A LEHETŐSÉGRŐL?

 

KIKET ÉRINT AZ ADÓKEDVEZMÉNY?

Az SZJA törvény szerint súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni:

  • aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved
  • vagy rokkantsági járadékban
  • vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

MELYEK A SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGNAK MINŐSÜLŐ BETEGSÉGEK?

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet melléklete tételesen felsorolja a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket. A listán a cukorbetegség, laktózérzékenység, idült légzési elégtelenség, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, különböző daganatos betegségek mellett számos hematológiai betegség is szerepel, mint például a limfómák különböző típusai, leukémiák, a mielóma multiplex, mielodiszpláziák, a policitémia véra, esszenciális trombocitémia stb. A teljes betegséglista a betegségek kódjaival együtt megtalálható a kormányrendelet mellékletében.

HOGYAN KELL IGAZOLNI A SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGOT?

A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló rendelet melléklete tartalmazza a súlyos fogyatékossági igazolás kötelező adattartalmát, azonban formáját nem szabályozza. Tekintve, hogy nincs kötelezően előírt formanyomtatvány az igazolásra, ezért a MOHA segítségként elkészített egy igazolás mintát (Igazolás súlyos fogyatékosságról), ami szabadon letölthető, felhasználható. Az igazolásnak tartalmaznia kell a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását, az ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítását, az igazolás kiállításának dátumát, az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

KI ÁLLÍTHATJA KI AZ IGAZOLÁST?

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

Az igazolást

  • a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa
  • vagy – abban az esetben, ha az előző bekezdésben említett orvosi dokumentáció szerint az egészségügyi állapot végleges – az általuk kiadott, a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki.

Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Az igazolást nem kell csatolni a bevalláshoz, de meg kell őrizni az elévülési időn belül (a gyakorlatban 6 évig), mert egy esetleges ellenőrzés során szükség van rá. Az adóhatóság az adóellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, az igazoláson szereplő adatok alapján dönt. A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.

A munkáltatónak az igazolás másolatát kell átadni a kedvezmény érvényesítéséhez, az eredeti példányt csak be kell mutatni.

MIKOR ÉS MILYEN ÖSSZEGŰ ADÓKEDVEZMÉNY VEHETŐ IGÉNYBE?

Az összevont adóalap adóját csökkenti havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg a súlyosan fogyatékos magánszemélynél, az erről szóló igazolás, határozat alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején. (Megjegyzés: ténylegesen az adót, nem pedig az adóalapot csökkentő kedvezményről van szó, mint például a családi adókedvezménynél.)

2020-ban a minimálbér havi összege 161 000 Ft, így az adókedvezmény havi összege 8 050 Ft, vagyis éves szinten az adókedvezmény összege 96 600 Ft.

Az adókedvezmény havonta és éves szinten egy összegben egyaránt érvényesíthető.

Amennyiben Ön alkalmazott, akkor munkáltatójától év elején több nyilatkozatot is kapott az adózással kapcsolatosan. Az egyik ilyen nyomtatvány az „Adóelőleg-nyilatkozat a személyi kedvezmény érvényesítéséről a 2020. évben”. Lehetőség van ennek a kézzel kitöltendő adatlapnak a használatára vagy a NAV honlapján elérhető Adóelőleg-Nyilatkozat Alkalmazással elkészített, kinyomtatott adatlap használatára is.

A fogyatékosság első napja a betegség diagnosztizálásának dátuma. Mivel onkohematológiai betegeknél a betegségnek végső napja (még) nincs, így a fogyatékos állapot végleges. A nyilatkozatot két példányban kell kitölteni: egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülési időn belül megőriznie.

Ezt a nyilatkozatot és a fogyatékosságról szóló igazolás másolatát leadva a munkáltatónak a dolgozó megkapja a kedvezményt: a munkáltató a levonandó adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2020-ban havi 8 050 forinttal csökkenti.

Amennyiben ezt a nyilatkozatot nem töltötte ki januárban, az igazolás beszerzése után év közben bármikor van erre lehetősége, hogy már a havi bérszámfejtésnél érvényesíteni lehessen az adókedvezményt.

Ha nem érvényesíti év közben a személyi kedvezményt, év végén a személyi jövedelemadó bevallás leadásakor is igénybe tudja azt venni. Ha a kedvezményt visszamenőleg kívánja érvényesíteni, akkor azt egy másik nyomtatványon kell megtenni (önrevízió) és beadni a NAV felé.

2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek az adóelőleg-nyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik.

A webes nyomtatványok az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban érhetőek el. Belépés után az „Új nyomtatvány/bejelentés” csempe megnyitásával jelenik meg – többek között – az „Adóelőleg-nyilatkozatok” csempe, ami után kiválaszthatóak a nyilatkozatok.

A NAV plusz segítséget nyújt a kitöltéshez, az adóelőleg-nyilatkozatokat a nyilvántartásaiban szereplő adatokkal feltölti, amiket az adóazonosító jel kivételével szerkeszteni is lehet. A személyi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatoknál – a munkáltatók, kifizetők által küldött járulékbevallások alapján – a kedvezmény adatait is kiajánlja.

Az elektronikusan beküldött bizonylatokat a NAV automatikusan továbbítja a magánszemély által a nyilatkozaton feltüntetett foglalkoztatónak. Az adózók a folyamatról a webes felületen az „Értesítések” között tájékozódhatnak.

MIT TEGYEK, HA CSAK MOST ÉRTESÜLTEM ERRŐL A LEHETŐSÉGRŐL?

Ha Ön már évek óta a listán szereplő betegségek egyikében szenved és jogosult lett volna igénybe venni a személyi adókedvezményt, de nem tudott erről a lehetőségről, akkor az ötéves elévülési időt figyelembe visszamenőlegesen érvényesítheti a kedvezményt, így több mint 300.000 forint is visszajárhat Önnek.

Az adókedvezményt a korábbi évekre benyújtott személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével lehet érvényesíteni. Ehhez szükséges egy olyan, visszamenőleges orvosi igazolás, amely megerősíti a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegséget. Fontos a jogszabálynak megfelelően kiállított igazolás, mivel a NAV várhatóan ellenőrizni fogja azt a kiutalás előtt.

A NAV tájékoztatója szerint az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható, a 2014. adóév. A 2014. évi bevallást a 1453, a 2015. évi bevallást a 1553, a 2016. évi bevallást a 16SZJA (1653), a 2017.évi bevallást a 17SZJA, a 2018.évi bevallást a 18SZJA számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.

 

A jelen Tájékoztató célja kizárólag a súlyos fogyatékossági adókedvezményre vonatkozó jogszabályok ismertetése, mely nem minősül adótanácsadásnak. A súlyos fogyatékosságban szenvedő, adókedvezményre jogosult adózó saját felelősségére érvényesítheti az adókedvezményt, amennyiben erre jogosult.