A tizenegy leggyakoribb kérdés a koronavírusról mielóma multiplexes betegeknek

2020. 04. 17.

Az alábbiakban Dr. Brian Durie, nemzetközi hírű mielóma szakértő, a betegség besorolási rendszerének egyik megalkotója, a Nemzetközi Mielóma Munkacsoport alapítója mielóma multiplexszel diagnosztizált pácienseknek adott tanácsait vesszük sorra, kiegészítve a koronavírusról tudható legújabb tudományos információkkal.

Hogyan csökkenthető az új típusú koronavírussal történő megfertőződésem esélye?

Az első és legfontosabb szabály, amit minden páciensnek szigorúan be kell tartania, hogy ne hagyjuk el az otthonunkat. Amennyiben erre mégis szükségünk van – például mert el kell mennünk a gyógyszertárba, mert ezt senki nem tudja helyettünk elintézni – akkor fokozottan ügyeljünk rá, hogy senkivel ne érintkezzünk.

Erről a vírusról egyelőre a tudomány sem tud mindent, hiszen annyira új, hogy még nem volt elegendő idő a vírus természetét pontosan meghatározni képes tudományos kutatások elvégzésére. Emiatt van az is, hogy a javasolt távolságtartás pontos paraméterei sem tisztázottak egyelőre: az eddigi általános tanács 2 méteres távolságtartást javasolt, az újabb kutatások azonban ennél jóval többet javasolnak: egy frissen megjelent, 18 kínai kutató által jegyzett tanulmány szerint elképzelhető, hogy a SARS-CoV-2 akár 4 métert is képes utazni aeroszolokhoz, vagyis a levegőben szétoszló apró szilárd részecskékhez vagy folyadékcseppekhez tapadva. (A tanulmány az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) Emerging Infectious Diseases folyóiratában jelent meg early release formában, tehát még nem esett át a szokásos peer review-n.)

Van, aki még ennél is tovább megy: Lydia Bourouiba, a Massachusettsi Műszaki Egyetem, az MIT áramlástant és patogén-folyadék-interakciókat kutató adjunktusa a JAMA-ban (Journal of the American Medical Association) március végén közzétett publikációjában azt írja, hogy a távolságtartásra vonatkozó jelenlegi javaslatok elavult, az 1930-as években kidolgozott modelleken alapulnak, amelyek mai mércével túlságosan leegyszerűsítettnek tűnnek. A modern áramlástani modellek szerint ugyanis egy erős tüsszentés után a különböző méretű patogénhordozó cseppek akár 7-8 méteres távolságba is eljuthatnak az egyes páciensek fiziológiai jellemzői, illetve a környezeti viszonyok (páratartalom, hőmérséklet) függvényében. Bourouiba szerint a röppályájuk mentén megállapodó cseppek megfertőzhetnek egyes felületeket, a maradványok pedig még órákig lebeghetnek a levegőben - számolt be a vírus terjedőképességével kapcsolatos legújabb kutatásokról a Qubit cikke

Brian Durie a következőket javasolja a vérképzőszervi betegek számára:

  • Ellenőrizzük a családi és baráti kapcsolatainkat, és bizonyosodjunk meg róla, hogy közülük senki nem került kapcsolatba olyan személlyel, akitől elkaphatta volna a vírust.
  • Amennyiben mindenképp szükséges elhagynia az otthonát, fokozottan figyeljen a társas távolságtartás szabályaira: tartson több méteres távolságot a többiektől és rendszeresen mosson kezet.
  • Élelmiszert jó esetben az internetről is tud rendelni, így emiatt nem szükséges elhagynia az otthonát, és remélhetőleg a futár kapcsolatmentes átadással fogja Önnek eljuttatni a megrendelt árut. (Az online élelmiszer-rendelés elérhetőségéről és megbízhatóságáról megoszlanak a tapasztalatok, viszont elérhető egy folyamatosan frissített táblázat erre a linkre kattintva azokról az élelmiszerboltokról, amelyek házhozszállítást is vállalnak.
  • Abban az esetben, ha felmerül az esélye, hogy a környezetünkben valaki elkaphatta a vírust, végeztessük el a vírustesztet olyan hamar, amennyire csak lehetséges. (Érdemes elolvasni Legeza Örs Lendület- és Humboldt-díjas kutató, az MTA doktora írását, amelyben története ismertetését követően ezt írja: „Ezért nyomatékosan felhívom minden honfitársam figyelmét: ha a betegség tüneteit észleli magán, foggal-körömmel kényszerítse ki a rendszerből a tesztelés elvégzését és a további, szükséges orvosi vizsgálatokat!”)
  • Tudnunk kell, hogy a fertőzés tünetmentes állapotban is terjeszthető, ezért érdemes maszkot viselnünk minden olyan esetben, amikor elhagyjuk otthonunkat, hogy nehogy akaratunkon kívül megfertőzzünk másokat.
  • Alapvető fontosságú, hogy családtagjaink – vagy akikkel egy fedél alatt élünk – semmiképp ne kapják el a fertőzést, mert ezzel súlyos veszélybe sodornának minket is. Emiatt – amennyire csak lehet – ők se menjenek el otthonról, amikor pedig mégis kimozdulnak, szigorúan ügyeljenek a társas távolságtartásra.

Folytathatom-e a járvány alatt a korábban megkezdett daganatellenes kezelésemet?

Ez egy igen fontos kérdés. A daganatellenes kezelések csökkenthetik a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét (immunszupresszivitás), így a daganatos páciensek mindenképp a fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartoznak a koronavírus-fertőzés szempontjából. Az alábbi szempontok mérlegelése segíthet annak eldöntésében, hogy érdemes-e a járvány ideje alatt is folytatni a korábban megkezdett kezeléseket:

  • A vérképzőszervi daganatok ellen adott kezelések fontosak ahhoz, hogy a betegséget ellenőrzés alatt lehessen tartani, illetve hogy elkerülhető legyen az esetleges visszaesés (relapszus).
  • Beszélje meg kezelőorvosával, hogy milyen haszon/kockázat aránnyal jár a korábban megkezdett kezelés folytatása: lehet, hogy érdemes folytatni a kezelést (ha annak abbahagyása nagyfokú állapotromlás kockázatát hordozza magában), de az is lehet, hogy a kezelés folytatása miatt legyengült immunrendszer túlzott fertőzésveszélynek tenné ki Önt, ezért a kezelés határozatlan ideig tartó felfüggesztése javasolt.
  • Általánosságban véve annyi mondható, hogy a kezelés folytatása nagyobb haszonnal jár, mint amekkora kockázattal a kezelés felfüggesztése jár.

Elvégezhető-e esetemben az autológ őssejt-transzplantáció a járvány ideje alatt?

Ez nem a megfelelő időpont az autológ őssejt-transzplantáció végrehajtására.

  • Annak ellenére, hogy 2020-ban az autológ őssejt-transzplantáció végrehajtása teljesen biztonságos, a beavatkozást követően 2-3 hétig tart az az állapot, amikor a fehérvérsejtszám rendkívül alacsonyra csökken. Ebben az időszakban igen magas a különféle kórokozókkal történő fertőződés esélye. Mindezek miatt most az a legjobb, ha a transzplantációt egy későbbi időpontra halasztják. Azért is, mert a kórházak túlterheltsége idején a transzplantált páciensekre nem jut elegendő gondozói kapacitás.

Hozzá tudok-e férni a járvány ideje alatt a szükséges gyógyszereimhez?

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. március 18-ai tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány jelenleg nincs közvetlen hatással a magyarországi gyógyszerellátásra, a nagykereskedők az igényeknek megfelelően végzik a gyógyszerbeszerzéseket. Mint írják, az ország kielégítő tartalékokkal rendelkezik, ezek a tartalékok pedig az ellátási lánc több szereplőjénél, így a gyógyszertáraknál, a nagykereskedőknél és a gyártóknál állnak rendelkezésre.

Abban az esetben, ha Ön klinikai vizsgálatban vesz épp részt, lehet, hogy a kórház túlterheltsége miatt félbe kell szakítani az eddig zajló vizsgálatokat. Lehetséges, hogy van olyan megoldás is, amikor a klinikai vizsgálat tovább folytatható a páciensek otthonában, például azokban az esetekben, ahol tablettás gyógyszer bevételére van csak szükség, ami ottoni környezetben is könnyen kivitelezhető.

Hogyan tudom tartani a kapcsolatot a kezelőorvosommal?

Egyaránt lehetséges a telefonos vagy az online kapcsolattartás, ez utóbbihoz családtagjainktól kérhetünk segítséget, ha mi magunk korábban még nem használtunk audio- vagy videócsetet.

Lehetek-e koronavírusos akkor, ha nincs lázam?

Igen.

Fontos tudni, hogy:

  • A koronavírusos betegek mintegy 10 százalékánál nem lép fel láz.
  • Egyes daganatellenes kezelések, mint például a szteroidok, illetve az újabb immunterápiák elnyomhatják a fertőzés következtében kialakuló lázat, így érdemes az új típusú koronavírus egyéb tüneteire is odafigyelni, mint amilyenek például a száraz köhögés és az egyre növekvő fáradtság. (A koronavírus legjellemzőbb tüneteiről itt olvashat bővebben: Egyre többet tudunk a koronavírusról: ez a 10 leggyakoribb tünet valamint A szaglás elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete).
  • A koronavírus-fertőzés kezdeti stádiumaiban rendszerint nem jelenik meg láz. Fertőzésgyanú esetén emiatt akkor is érdemes elvégeztetni egy vírustesztet, ha nem vagyunk lázasak. Ha lehetséges, gyanú esetén a teljes család végeztesse el a vírustesztet!
  • A páciensek egy része hasmenésről és gyomor-bélrendszeri tünetekről is beszámolt a fertőzés kezdetekor.

Biztonságosak-e azok a csomagok, amelyeket futárok kézbesítenek a részemre?

Egy március közepén megjelent USA-beli kutatás arra kereste a választ, hogy az új típusú koronavírus meddig marad fertőzőképes a különféle felületeken. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) és a Princeton Egyetem Nemzeti Egészségtudományi Intézetének (NIH) kutatói által a medRxiv felületén megjelentetett kutatás szerint a kórokozó sokáig fertőzőképes marad: kartonpapíron akár 24 óráig, műanyagon és a rozsdamentes acélon két-három napig, aeroszolokon, azaz a levegőben lebegni képes részecskékhez kötve pedig legfeljebb három óráig fertőzőképes marad. Az előzetes eredmények érvényességét erősíti, hogy alapvetően egyeznek a 2000-es évek elején több ezer megbetegedést okozó SARS-CoV-nál mért adatokkal.

A kutatásról hírt adó Qubit cikke szerint azt egyelőre nehéz megmondani, mennyire jellemző valójában a vírusnak az a fajta terjedése, amikor közvetlen emberi érintkezés nem történik, csak valaki otthagyja egy felületen a vírust, egy másik ember pedig a felületet megérintve kapja el. A friss kutatás ugyanakkor arra utal, hogy érdemes továbbra is biztonsági játékot játszani. Miközben az amerikai járványügyi központ, a CDC tisztviselői mondtak már olyat, hogy a fertőzött felületek kevésbé játszanak szerepet az új koronavírus terjedésében, mint az ember-ember közti cseppfertőzés, ettől még mindenkit buzgó fertőtlenítésre biztatnak – írja a cikk.

Dr. Brian Durie mindezek alapján azt javasolja, hogy amennyiben futárral hozatunk ki magunknak élelmiszert vagy bármilyen más árut, figyelünk oda az alábbiakra:

  • Ne személyesen vegyük át a csomagunkat, hanem tetessük le a bejárati ajtónk elé (a futárszolgálatok egy része jelenleg vállalja, hogy érintésmentesen szállítja ki a megrendelt terméket, lásd például itt: A Wolt bevezeti az érintésmentes étel-házhozszállítást)
  • A Magyar Posta nemrég reagált a világjárványra, közleményükben azt írják, hogy azokon a címeken, ahol a piros, karanténra figyelmeztető felirat van, a személyes átadást igénylő küldemények kézbesítését a karantén megszűnéséig felfüggesztik. Ez azt jelenti, hogy az ajánlott, a tértivevényes és értéknyilvánításos levelek, valamint a hivatalos iratok, valamennyi utalvány (nyugdíj, kifizetési és külföldi) illetve a csomagok érkezése esetén ezeket a küldeményeket nem kézbesítik a karantén ideje alatt, de ez időszak alatt a karanténban nem érintett jogosult átvevők a kézbesítési ponton átvehetik azokat.
  • Ha mégis mi magunk veszünk át egy postai küldeményt, akkor a megfelelő távolságtartás betartása mellett vegyük át a küldeményünket. Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy nem kell semmit tollal aláírnunk: április hatodika óta az ajánlott leveleket a kézbesítő a levélszekrénybe kézbesítheti úgy, hogy ennek tényét rögzíti a készülékén. A tértivevényes levél, a hivatalos irat és a csomag esetében az átvételt nem kell a címzettnek aláírással igazolnia, ehelyett a személyazonosságot igazoló igazolvány adatait egyezteti a kézbesítővel lehetőség szerint mintegy 1,5 méteres távolságból. A kézbesítő ezeket az adatokat rögzíti az elektronikus készülékén, és átvettnek minősíti a küldeményt.
  • Az átvett csomagokat töröljük le fertőtlenítőszeres ronggyal, mielőtt kibontjuk őket. A művelet közben viseljünk kesztyűt.
  • Miután kicsomagoltuk a küldeményt, a csomagolást dobjuk a szemétbe, az addig viselt kesztyűvel együtt.
  • Mossunk kezet szappannal.

Hogyan tudom betartani a javasolt társas távolságtartást abban az esetben, ha élelmiszerboltba megyek?

Ugyanabban a tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, hogy meddig marad fertőzőképes a vírus a különféle felületeken, azt is megvizsgálták, hogy mennyi ideig tartózkodhat a levegőben. Ebben a tanulmányban azt írták, hogy a vírusrészecskék egy-egy tüsszentést, köhögést vagy sima kilégzést követően akár 3 órán át is a levegőben tartózkodhatnak. A Qubit korábban már idézett cikke ugyanakkor a vizsgálatot ismertetve megjegyzi: a vizsgálat nem úgy történt, hogy fertőzött emberek körüli levegőből vettek mintát, hanem úgy, hogy porlasztókészülékbe helyezték a vírust, és egy forgó dobba spriccelték, hogy lebegve maradjon. Ekkor vizsgálták meg, hogy a koronavírus mennyi ideig él túl a zárt téren belüli levegőben. Az, hogy három óráig úgy maradt, nem jelenti azt, hogy el is lehet kapni azáltal, hogy egy térben ülünk egy fertőzött személlyel. A cikk hozzáteszi még, hogy az is meghatározó, hogy a vírus milyen részecskéhez tapad: finomabb szemcséhez, amely sokáig lebeghet vagy nehezebb „cseppecskéhez”, amely nagyobb valószínűséggel esik le. Ha egy fertőzött köhög vagy tüsszent, tipikusan folyadékcseppecskékhez tapadó vírusokat küld a levegőbe. Bár az eredmények arra engednek következtetni, hogy a vírus a levegőben is fertőz, nincs meggyőző bizonyíték eddig arra, hogy a vírushordozók aeroszolokat (és nem csak cseppecskéket) is jelentős mennyiségben bocsátanak ki írja a cikk.

Ide kattintva egy igen szemléletes animáció látható arról, hogy mi történik akkor, amikor zárt térben tüsszent vagy köhög valaki. A finn kutatók által készített videóból kiderül, hogy ha valaki elköhögi magát egy boltban, akkor a levegőbe került apró folyadékrészecskék a polcokon túl, akár két sorral arrébb is elszállnak, a köhögés helyszínén pedig akár több mint hat percig is megmaradnak. A finn kutatócsoport egyelőre még nem közzétett adatokra alapozta a fenti animációt, de az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a koronavírust is hordozni képes, 20 mikrométernél kisebb cseppek tovább maradnak a levegőben, mint korábban gondolták.

Kumi Smith, a Minnesotai Egyetem epidemiológusa szerint bár a videó azt sugallja, hogy bármilyen zárt térben nagy az esély a fertőzésre, de erre egyelőre nincs tudományos bizonyíték. A kutató szerint a koronavírus továbbra is olyan interakciók során fertőzhet leginkább, amelyek 1-2 méteres távolságon belül történnek, például beszélgetés közben, ahol nagyobb cseppekben, nagyobb mennyiségben kerülnek folyadékrészecskék a levegőbe, magán a beszéden kívül esetleg tüsszentésből vagy köhögésből fakadóan.

Arról egyelőre nincs tudományos konszenzus, hogy a fertőződés esélyét befolyásolja-e a levegőbe kerülő vírus mennyisége, de a tapasztalatok erre engednek következtetni, így a távolságtartás, valamint a maszkhasználat a levegőben terjedő vírus ellen is jó megoldás. A valóságban az 1-2 méteren belül történő cseppfertőzés okozza a fertőzések túlnyomó többségét – összegzi a lényeget William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem fertőzéses betegségekkel foglalkozó professzora.

Brian Durie az alábbiak betartását javasolja azokra az esetekre, amikor élelmiszerboltba kell mennünk:

  • Amennyiben lehetséges, olyankor keressük fel az élelmiszerboltot, amikor a lehető legkevesebben vannak, például rögtön nyitás után, 0-24 órában nyitvatartó üzlet esetén pedig épp ellenkezőleg, az esti órákban, amikor többnyire már csak alig van forgalom.
  • Amikor vásárolni megyünk, húzzunk kesztyűt.
  • Az eladótól is tartsunk legalább 2 méteres távolságot.
  • A vásárláshoz vigyünk magunkkal saját szatyrot.
  • Miután hazaértünk, bő szappanos vízzel mossunk alaposan kezet!
  • Érdemes a kulcsunkat és az ajtókilincseket, valamint a különféle felületeket is rendszeresen fertőtleníteni otthonunkban.
  • A hazahozott árukat szintén érdemes áttörölgetni, mielőtt kibontjuk azokat, vagy a hűtőszekrényünkbe, illetve a kamrába helyezzük.
  • A legfontosabb pedig továbbra is az, hogy ne hagyjuk el az otthonunkat, ha ugyanis más emberek közelébe megyünk, akkor nem fogjuk tudni a nullára csökkenteni annak az esélyét, hogy megfertőződjünk az új típusú koronavírussal.

Mi a helyzet a sétával?
Mentálisan sajnos senkinek nem tesz túl jót az, ha hosszabb időn át az otthonába van zárva, esetleg teljesen egyedül. Ráadásul éppen tavasz van, amikor az ember szívesen kimozdulna a levegőre, ami önmagában is jó hatással lehet a hangulatunkra, főleg akkor, ha a természetbe megyünk ki. Az egyedül megtett séta teljesen biztonságosnak tekinthető abban az esetben, ha mindenkit több méter távolságra elkerülünk.

Meglátogathatom-e az unokáimat?

Ezt sajnos most egyáltalán nem javasolt megtenni, mert túlságosan nagy a fertőződés veszélye, még akkor is, ha esetleg az unokáink sem nagyon mozdulnak ki otthonról.

Az internetet szerencsére már a legtöbb nagyszülő is készségszinten használja, így érdemes online tartani a kapcsolatot a szeretteinkkel, például videócseten, amelyre számos technológiai lehetőség adódik (például videóhívás a Skype-on vagy a Messengeren).

Mit tehetek a mentális épségem megőrzése érdekében?

A mostani világjárvány egy mindenki számára nehéz és lelkileg is igen megterhelő időszak, a daganatos betegségekkel küzdőknek pedig még inkább.

A stresszcsökkentés érdekében a pszichológus szakemberek számos javaslatot tettek, többek között azt, hogy foglalkozzunk minél többet olyasmivel, amit szeretünk csinálni és ami leköti a figyelmünket, egyben lelki feltöltődést nyújt a számunkra. Olvassunk minél több könyvet, nézzük meg a kedvenc filmjeinket, hallgassunk megnyugtató zenét. Sok erőt adhat az is, ha a különféle online fórumokon vagy csoportos videócseten tartjuk a kapcsolatot azokkal, akiket hozzánk hasonlóan daganatos megbetegedéssel diagnosztizáltak (például azokkal a segítő csoportokkal, akikkel eddig is rendszeresen találkoztunk a való életben).

Ha pedig ennek ellenére is túlságosan szoronganánk vagy stresszesnek éreznénk magunkat, akkor érdemes relaxációs gyakorlatokat végeznünk, vagy gyakorolni a mindfulness meditáció gyakorlatait. (Erről itt olvashat bővebben: Mindfulness meditáció a gyakorlatban).