Az új típusú koronavírus (COVID-19) és a mieloproliferatív neoplazmák

2020. 04. 06.

A MOHA törekszik arra, hogy hiteles információkkal támogassa a mieloproliferatív neoplazmákkal (MPN), vagyis az esszenciális trombocitémiával (ET), policitémia vérával (PV) és mielofibrózissal (MF) diagnosztizált betegeket, ezért lefordítottuk a vezető hematológusok véleménye alapján született összefoglalót, mely segítséget nyújthat az érintetteknek ebben a rendkívüli helyzetben. Kérjük, hogy a felmerülő kérdéseket mindig beszéljék meg kezelőorvosukkal és közösen döntsenek a megfelelő lépésekről!

Gyakori kérdések a COVID-19 és a mieloproliferatív neoplazmák (MPN) kapcsán

Ruben Mesa, Alberto Alvarez-Larran, Claire Harrison, Jean-Jacques Kiladjian, Alessandro Rambaldi, Ayalew Tefferi, Alessandro Vannucchi, Srdan Verstovsek, és Tiziano Barbui szakértők véleménye alapján

A fordítást lektorálta: Prof. Dr. Mikala Gábor

Az MPN betegek a COVID-19 magas kockázatú csoportjába tartoznak?

Jelenleg kevés információ áll rendelkezésre olyan MPN betegekről, akik COVID-19 fertőzöttek. Azt feltételezhetjük azonban, hogy a közepes-2 vagy magas kockázatú mielofibrózisos betegek, illetve azok, akik JAK-gátló kezelés alatt állnak, valószínűleg magasabb kockázati csoportot képviselnek, amennyiben megfertőződnek az új típusú koronavírussal. Emellett néhány MPN kezelés, szív- és érrendszeri, trombotikus vagy vérképzőszervi társbetegség megnövelheti a fertőzés valószínűségét, vagy befolyásolhatja a fertőzésekből való felépülés képességét.

Kell-e módosítani a sejtszámcsökkentő (citoredukciós) kezelésen az MPN betegeknél, annak érdekében, hogy kisebb legyen a súlyos COVID-19 betegség kialakulásának kockázata?

Nem. Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre olyan adatok, amelyekből arra következtethetnénk, hogy a nem-immunszuppresszív gyógyszerek (hidroxiurea, interferon-alfa, anagrelid) növelnék a COVID-19 fertőzés kockázatát, vagy súlyosabb betegséget okoznának. Emiatt nem gondoljuk, hogy ezen terápiák esetén módosítására volna szükség. A stabil állapotú betegek ellenőrzése telefonos „vizitek” és területileg illetékes laborokban készült vizsgálatok igénybevételével is megoldható a kezelőorvos döntése szerint. Azon betegeknél, akik policitémia véra (PV) miatt rendszeresen járnak vérlebocsátásra (flebotómiára), rövid ideig fel lehet függeszteni a kezelést, vagy csökkenteni lehet annak gyakoriságát, amennyiben a betegségük ezt lehetővé teszi, de a vér sűrűségének, folyékonyságának (viszkozitásának) csökkentése érdekében ilyen esetekben fokozott folyadékbevitel ajánlott.

MPN betegek számára kell-e módosítani vagy leállítani a JAK-gátló terápiát (pl. ruxolitinib) a COVID-19 fertőzés kockázatának csökkentése érdekében?

Nem. A JAK-gátlók COVID-19-re gyakorolt hatása ismeretlen, sőt, egyes tanulmányok alapján a JAK-gátló szerek akár terápiás hatásúak lehetnek kritikus állapotú COVID-19 betegeknél, mivel kivédhetik azokat a súlyos szövődményeket, amelyeket a fertőzés következtében fellépő immunreakció (ún. citokin vihar) okoz. A JAK-gátló gyógyszerek szedését semmiképpen sem szabad hirtelen abbahagyni egyensúlyban lévő MPN betegség esetén, mert ez lépmegnagyobbodáshoz, hirtelen álllapotromláshoz és súlyos tünetekhez vezethet, amely ronthatja a COVID-19 klinikai lefolyását. Amennyiben valamilyen ok miatt Önnél mégis a JAK-gátló kezelés abbahagyása indokolt, ezt csakis kezelőorvosa javaslatának megfelelően, fokozatos elhagyással szabad megtenni. Amennyiben a JAK-gátló kezelés Önnél eredményesnek bizonyul MPN betegsége egyensúlyban tartására, a kezelést folytassa az orvosi előírásnak megfelelően és a kontrollvizsgálatokon a megbeszéltek szerint vegyen részt.

Azoknál a betegeknél, akiknél már kialakult a COVID-19 fertőzés, szükséges a MPN terápia módosítása vagy abbahagyása?

Nem, kivéve, ha gyógyszerkölcsönhatások állnak fenn. Azon betegek esetén, akik koronavírusra ható gyógyszereket és ruxolitinib kezelést kapnak egyidejűleg, fontolóra vehetik az orvosok a ruxolitinib dózisának módosítását pl. egyes vírusellenes szerek adása esetén. A ruxolitinib hirtelen abbahagyását azonban el kell kerülni, különben fennáll a citokinreakció hirtelen súlyosbodásának veszélye akár a mielofibózis, akár a COVID-19 fertőzés következtében. A sejtszámcsökkentő terápiát (hidroxi-karbamid, anagrelid, interferon) a COVID-19-es betegeknél alapvetően nem szükséges módosítani.

Forrás: https://cms.hematology.org/covid-19/covid-19-and-myeloproliferative-neoplasms