Rejtőzködő daganat

2017. 09. 02.

Mindössze huszonkét évesen diagnosztizálták Hodgkin-limfómával. „Ne aggódj – nevet, amikor próbálom elismételni a betegség nevét –, az elején én sem bírtam helyesen kiejteni, de még leírni sem”. Azóta persze Szebenyi Enikő már mindent tud e daganatos betegségről: a 29 éves fogorvos évek óta tünetmentes.

Az eredeti cikk a szabadfold.hu oldalon jelent meg itt.

A Hodgkin-limfómát, vagyis a nyirokrendszer daganatos megbetegedését gyakran hívják rejtőzködő kórnak, hiszen kialakulásának pontos oka máig ismeretlen, tünetei pedig könnyen összekeverhetőek más betegségekével.

– Gyakori éjszakai izzadás, láz, fáradékonyság, levertség, súlyvesztés; ezek a tünetek mind utalhatnak limfómára, de ugyanakkor az influenzára, vagy más betegségre is – magyarázza dr. Varga Gergely, a Semmelweis Egyetem orvosa, a Kútvölgyi Klinikai Tömb hematológusa. – A leggyakoribb tünet a nyirokcsomók megnagyobbodása, ez jellemzően a nyakon vehető észre, de a duzzanat szintén kialakulhat a hónaljban, az ágyéktájékon, a hasban és a mellkasban, s az utóbbi helyeken csak képalkotó vizsgálatokkal lehet kimutatni. Az említett tüneteket tapasztalva tehát nem kell máris megijedni, a leggyakrabban nem a limfóma áll a háttérben. Ha valaki heteken keresztül tapasztalja a nyirokcsomó nem múló megnagyobbodását, érdemes felkeresnie a háziorvosát, aki eldönti, szükségesek-e további vizsgálatok – javasolja a hematológus.

A legtöbbször már a rutin vérvétel is segít, hogy megtudjuk, komoly-e a baj. Enikő esetében sem történt ez másképpen: – Másodévre jártam a fogorvosin, éltem az egyetemisták megszokott életét. Gyakran éreztem magam kimerültnek, de nem foglalkoztam vele, úgy gondoltam, biztosan csak a vizsgaidőszak viselt meg – emlékszik vissza a lány. – Végül az általános vérkép mutatta ki, hogy nagy a baj. Annyira, hogy másnap visszahívtak, ismételjük meg a vizsgálatot, mert azt hitték, hibás a lelet – olyan rossz lett az eredményem.
A limfóma a jól gyógyítható daganatos megbetegedések közé sorolható. Ritkán okozhatja vírusfertőzés, részben felelős lehet érte a genetika – viszont nem öröklődő! –, de mivel a betegség pontos okát nem ismerik, sajnos megelőzni sem lehet.

– Évente több száz új betegnél állapítanak meg limfómát. A pontos diagnózis felállításához, a folyamat kiterjedtségének meghatározására szövettani, valamint képalkotó vizsgálat is szükséges – mondja dr. Varga Gergely. – Szerencsére a limfóma diagnosztizálása napjainkban egyre könnyebb, az úgynevezett PET-CT-vel jól láthatják az orvosok, hol találhatóak gyorsan osztódó sejtek a szervezetben, így könnyebb felállítani a kezelési stratégiát is.

Mint a legtöbb limfómás betegre, Enikőre is féléves kemoterápia várt. A betegségnek négy stádiuma van, Enikő a harmadikban járt, amikor felfedezték nála a daganatot: addigra már a rekeszizom alatt és fölött is megjelentek a csomók. Azonnali kezelésre volt szükség, a lány mégsem aggódott. – Éreztem, hogy meg fogok gyógyulni, bíztam az orvosaimban. Tudtam, hogy a legjobb kezekben vagyok: az Onkológiai Intézetben nagyszerűen felkészült doktorok gyógyítanak. Az orvosom, dr. Schneider Tamás a kezdetektől fogva biztatott, nem hagyott csüggedni. A beteg számára fontos a lelki támasz: édesanyám és a párom mellettem álltak – sokat segített állandó jelenlétük, szeretetük.

Kéthetente kapott kemoterápiás kezelést, időközben pedig kontrollvizsgálatokra járt. A szervezete nagyon jól reagált a terápiára, a szokásos mellékhatások viszonylag enyhének bizonyultak: hajritkulást tapasztalt, illetve levertséget a kezelés napján. – Az orvosom javaslatára megpróbáltam tovább élni az életem, s nem önsajnálatba burkolózni. Folytattam az egyetemet, letettem a vizsgáimat, egyetlen félévet sem kellett halasztanom a betegség miatt.

Az eredmények pedig magukért beszélnek: a daganat visszahúzódott, sugárkezelésre már nem volt szükség. – Fogorvosként gyakran tapasztalom, de az onkológián is találkoztam a jelenséggel, miszerint a beteg nem bízik a felállított diagnózisban és a kezelési útmutatásban, a doktorában, ezért alternatív gyógymódokat keres. Egy-egy kezelés után természetesen mindenki levert, s ha valaki azt érzi, nem úgy halad a terápia, mint ahogyan eltervezte, nyitottabb lesz mindenféle „csodaszerre”. Ezt használják ki a kuruzslók, akik nem ritkán még az onkológián is megkörnyékezik a betegeket. Ez komoly gond, hiszen az alternatív módszerek befolyásolhatják a kezeléseket. Elég csak a C-vitamin és a kemoterápia egymásra gyakorolt hatására gondolni: az előbbi antioxidánsként „kiütheti” az oxidatív kemoterápia hatását.
Fél év után Enikőt újabb PET-CT-vizsgálatra küldték, ahol kiderült, hogy a betegsége teljesen eltűnt. Persze óvatosnak kell lennie, a kezelés után megfelelő időközönként kötelező a vizsgálat. Enikő most évente jár vissza, öt esztendeje teljesen tünetmentes.

Míg a legtöbb beteg a gyógyulás után szeretné minél hamarabb elfelejteni a limfómát és soha többet nem beszélni róla, addig Enikőnek ezzel ellentétes az álláspontja: minél többek figyelmét akarja felhívni e betegségre: – Mindenkinek azt javaslom, figyeljen a szervezetére, hiszen a test mindig jelez, ha baj van. Utólag már én is látom, mikor illett volna kicsit jobban törődnöm magammal.
S hogy mi változott a gyógyulása óta? – Nem kell gyógyszereket szednem, nincs szükségem speciális diétára. Igyekszem úgy élni, mint régen. Tudom, hogy az egészséget nem érdemes feláldozni a munka oltárán sem. Sokakon látom, hajszolják magukat, egyre többet és többet dolgoznak, hogy pénzt keressenek – aztán ezt elkölthetik gyógyszerekre, kezelésekre, mert megbetegszenek. A betegségem során találkoztam egy idős nénivel, nála évtizedekkel ezelőtt diagnosztizálták a limfómát, amikor még nem volt a maihoz hasonlóan hatékony a gyógyítása. Ő csodával határos módon mégis életben maradt, s azóta is egészséges. Sok fiatal megirigyelhetné a belőle áradó életszeretetet és vidámságot. Próbálok én is így élni.

Biztató a jövő
A limfóma heterogén betegség, két típusa a Hodgkin- és non-Hodgkin-limfóma. Az előbbi ritkábban fordul elő, míg az utóbbi sok altípusra osztható. A kezelése összetett, jellemzően kemo-, sugár- és immunterápiával gyógyítják. A gyógyulási arány biztató, ha a kemoterápia nem elég hatékony, az őssejt transzplantáció jön szóba. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően e betegséget mind korábban fedezik fel és egyre jobban kezelik. A már említett PET-CT alkalmas rá, hogy akiknek kevesebb kezelés is elég, elkülönítse azoktól, akik nem reagálnak jól. – Örvendetes, hogy a limfóma gyógyítása egyre hatékonyabb, újabb és újabb gyógyszereket fejlesztenek, melyek egy részét jelenleg már klinikai vizsgálatokban tesztelik. További pozitív fejlemény, hogy ezek már döntően nem kemoterápiás szerek, a mellékhatás-profiljuk is nagyon kedvező, közülük több tablettás formában is elérhető lesz – számol be a jelenről és a közeljövőről dr. Varga Gergely.

Hardi Judit